Te tudod, téged mi motivál igazán? Hogy mi az a hajtóerő, ami miatt képes vagy jól teljesíteni a mindennapokban? Tudod, mivel tudsz adni magadnak egy újabb löketet, hogyha esetleg elakadnál? És hogy másokat hogy lehet a legjobban ösztönözni valamire?

Van bennünk egy belső késztetés, ami segít nekünk kitartani, teljesíteni és fejlődni a mindennapokban, azonban mindannyiunkat más és más tényezők fognak előrébb vinni.

Ebben a cikkben azt gyűjtöttük össze, min múlik a motiváció, és hogyan tehetünk különbséget a típusai között.

Na de honnan ered a motiváció?

A motiváció forrása két latin szó, amelyek a motus (=elindított) és a motio (=mozgás). Nem véletlen hát, hogy a magyarban sokszor hajtóerőnek, mozgatórugónak vagy motornak is szoktuk nevezni azt a dolgot, ami éppen minket inspirál.

Különböző definíciókat összehasonlítva, a motiváció leginkább úgy írható le, mint egy cselekvésre késztető tényező, ami növeli a hajlandóságunkat és észszerű ok lesz arra, hogy megtegyünk valamit.

Azonban mivel mindannyian mások vagyunk, más-más okokat is fogunk észszerűnek találni, ezek pedig akár tökéletes ellentétei is lehetnek egymásnak.

David McClelland amerikai pszichológus szerint a motivációt mindig valamilyen szükséglet váltja ki belőlünk, amelyek az alábbi három kategóriába sorolhatóak be:

• igény a teljesítményre
• igény a hatalomra
• igény a csatlakozásra

Ha most pár minket motiváló tényezőre gondolunk, észrevehetjük, hogy az okok döntő többségét valóban lefedik ezek a kategóriák. Azonban ennél mélyebben is megvizsgálhatjuk a minket ösztöntő tényezőket.

Pozitív vagy negatív?

A két legalapvetőbb szempont a motivációt vizsgálva ahhoz kapcsolódik, hogy pozitív vagy negatív az érzés, ami ösztönöz.

Pozitív motiváció esetén ugyanis valamilyen jutalom vagy jóleső érzés fog ösztönözni minket, szem előtt pedig azt fogjuk tartani, hogy mi felé tartunk éppen. Ide tartozik egy versenyeredmény elérése, egy pozíció megnyerése, vagy bármi, amivel jutalmazzuk magunkat, ha sikerül jól teljesítenünk.

Ezzel szemben a negatív motiváció a rossz érzésekre épít, ilyenkor ugyanis valami nem kívánatos elől próbálunk menekülni, a teljesítményt az mozgatja, hogy elkerüljünk valamit.

Ide tartozik például a kudarctól való félelem egy vizsgán, a bukás elkerülése, vagy előadás során annak a megelőzése, hogy kellemetlen helyzetbe kerüljünk mások előtt. Híres példája ennek a Whiplash című film karmestere, toxikus ösztönzési módszereivel.

Alapvetően nincs “jó” vagy “rossz” fajta motiváció, azonban nagyon fontos, hogy jól ismerjük a személyt, akit ösztönözni szeretnénk, hiszen könnyen helyezhetünk túl nagy nyomást a másika, akkor is, ha ez egyáltalán nem állt szándékunkban.

Belső vagy külső?

A motiváció további típusaiként belső és külső ösztönzést is megkülönböztetünk.

Ezek között az alapvető különbség az, hogy belső motiváció esetén mi magunk adjuk a mozgatórugót, mert erősen magunkénak érezzük a célt, örömmel töltene el annak megvalósulása, vagy csak annyira élvezzük magát a folyamatot.

A belső motivációt onnan tudjuk a legkönnyebben felismerni, hogy nem kötjük egy bizonyos ponthoz (például beszélgetéshez, találkozáshoz, információhoz) a megjelenését, és akkor is szívesen küzdenénk a felállított célért, hogyha nem kapnánk róla állandó visszajelzést a minket körülvevő emberektől.

Ezzel szemben a külső motiváció a környezetünkből ered, és rajtunk kívül álló ingerek (pénz, juttatások, társadalmi elismerés vagy elfogadás) táplálják.

Nem meglepő módon a legcélravezetőbb motivációs típus az, ami pozitív és önmagunkból ered. Ilyenkor nehezebb megrendíteni az önmagunkba vetett hitünket, és kevésbé hajlunk arra, hogy kifogásokra támaszkodva lemondjunk a célunkról. Ezt már az újévi fogadalmakkal kapcsolatban is felfedezhetjük, korábbi cikkünket a témában itt olvashatod.

Motiváció a tanulásban

A tanulással kapcsolatban is gyakran merül fel a motiváció kérdése. 

Ahogy már feljebb is említettük, a leghatékonyabb eredményeinket a pozitív, belső motiváció okozná, azonban sajnos az oktatási rendszer gyakran más tényezőket helyez előtérbe.

Poziív ugyan, de külső motiváció az elismerés, a szülőktől kapott zsebpénz a jó jegyekért, vagy később egyetemen az ösztöndíj, mint pénzjutalom. Viszont negatív külső ösztönzésnek számít a megszégyenülés elkerülése (például feleléskor) vagy az attól való félelem, hogy rosszabb tanulmányi eredmény esetén nem kapunk kollégiumi helyet az egyetem mellé.

Ma már könnyen tűzhetsz ki magad elé olyan célokat is, amelyek évekkel ezelőtt elérhetetlennek számítottak volna, és jó esélyeid vannak arra is, hogy sikeresen elérd őket. Azonban belső motivációt találni talán nehezebb, mint valaha, hiszen a média és az internet világában folyamatosan mások véleményét és mások -talán szintén külső nyomás hatására kialakult- motivációját közvetítik felénk.

“Minden, ami önmagát mozgatja, az halhatatlan.” – állította Platón. Hogyha egyszer megtanulsz önmagadért fejlődni és belső indíttatásból tenni olyan lépéseket, amelyek előrébb visznek az utadon, Te is megtapasztalhatod ezt a halhatatlan hajtóerőt.