Összetett dolog az esszé, ha jónak kell lennie, akkor még nehéz is, szerkezet és helyesírás, hogy lesz meg a másfél oldal, két nap múlva határidő, na de mi is volt a kérdés?

Ha Te is érezted már így magad, akkor hadd nyugtassalak meg: nem vagy egyedül, egy igazán jó esszé megírása valóban kihívás tud lenni. Azonban nem kell, hogy ez az utolsó estés tollrágással járjon együtt és azzal a kellemetlen érzéssel, hogy nem áll össze amit írunk, esetleg azt sem látjuk tisztán, amiről beszélni szeretnénk.

Az alábbi tippekkel magad is megbizonyosodhatsz róla, hogy esszét írni nem csak kétséggel és verejtékkel lehet. Adj öt percet, és megmutatom, hogyan érdemes!

Kezdd el időben!

“9 évig tökéletesíts egy írást, mielőtt a nyilvánosság elé tárod!” – mondta Horatius, és biztosan meg is van a maga igazsága, hiszen ma is az egyik legnagyobb római költőként emlékezünk rá.

Ugyan az iskolai határidők ennél sürgetőbbek szoktak lenni, nem árt, ha minél hamarabb elkezded a munkát. Azért fontos ez persze, hogy ki ne csússz az időből, nem jó mindent az utolsó pillanatra hagyni és nyomás alatt nem is mindenki teljesít olyan eredményesen.

Viszont a mondás nagy igazsága abban rejlik, hogy érdemes minél többször átolvasnod, amit korábban leírtál. Előfordul, hogy valami sokadik ellenőrzésre sem tűnik fel neked, egy másik alkalommal viszont rögtön szemet szúr, esetleg eszedbe jut valami sokkal jobb szófordulat. 

A tartalmas gondolatok idővel bontakoznak ki, ezért van rá szükség, hogy minél hamarabb nekiláss az írásnak.

Vissza a kérdéshez!

Alapvető dolognak tűnhet, de sosem szabad elfelejtened, miről kell írnod pontosan. Sok esszé elemi hibája az, hogy nem a megadott kérdést járja körül, vagy túlságosan elkalandozik a témában. Eleinte egy másfél oldalas írás is kihívásnak tűnhet, azonban sok esetben olyan nagy témából kell egy részt kiragadnod, hogy ha nem tudod a gondolataid az adott területen belül tartani, könnyen csapongóvá vagy felületessé válhatsz.

Legjobb, ha feliírod magadnak az esszéd címét a legfontosabb kérdéseivel és egy olyan helyre teszed, ahol munka közben is folyton szem előtt van. Ez érvényes az ellenőrzésre is: amikor átnézed az írásod, érdemes figyelned arra, hogyan kapcsolódik a témához, amit írtál, illetve válaszol-e a felvetett kérdésekre.

Előbb a közepét!

Számos esszé problémája, hogy a bevezetés és lezárás nem kötődik igazán a tárgyaláshoz, még ha az ott leírtak teljesen logikusan kapcsolódnak is. 

Hogy ezt elkerüld, a bevezetést és a konklúziót érdemes az esszéd törzse után megírni, így sokkal tudatosabban tudod a tárgyalással összekötni őket.

A bevezetés esetében azért van erre szükség, mert hiába előre megjelölt a téma, az írásodban biztos, hogy egy bizonyos részére fogsz fókuszálni, és annál jobb, minél előbb kijelölöd ezt. Miután a bevezetésben írtál pár mondatot a nagyobb témáról, érdemes leszűkítened, melyik részével fogsz foglalkozni, hogy a tárgyalásban rögtön azzal tudd kezdeni, ami a kérdés szempontjából igazán fontos. A bevezetés pedig könnyebben formálható, ezért praktikusabb, ha ezt próbálod meg a tárgyalás tartalma szerint alakítani.

Egy esszé befejezése pedig akkor igazán szépen kivitelezett, ha röviden konklúziót tudsz vonni benne, vagyis pár mondatban összefoglalod, mire jutottál az írás során. Egyes esetekben saját véleményt is alkothatsz, vagy felvethetsz további kérdéseket, amik már egy másik írás témája felé mutatnának tovább. Egy lényegre törő összefoglalással azonban nem tudsz igazán mellélőni, ehhez viszont arra van szükség, hogy legyen mit összegezned.

Legyenek tételmondatok!

Hogy összeszedd a legfontosabb pontokat, amelyeket az írásod mindenképp tartalmazni fog, jó megoldás, ha vázlatot használsz. De hogyan érheted el azt, hogy a mérvadó és kevésbé hangsúlyos mondatok kiegyenlítetten váltakozzanak? Erre vannak a tételmondatok!

A technika lényege, hogy minden fontos gondolatra szánj egy bekezdést, amelyet egy olyan mondattal kezdesz, ami röviden összefoglalja a bekezdés tartalmát. A tételmondat rövid és lényegretörő. Ezek után már egy teljes bekezdésed van rá, hogy kifejtsd, mit takar pontosan, milyen pozitív és negatív szempontjai vannak, esetleg milyen következményekkel jár. Sokkal strukturáltabbá válik így az írásod, és az olvasód is könnyebben fel tudja venni a gondolatmeneted, ha logikus lépések alapján haladsz.

Hozz példát és bizonyítékot!

A példa és a bizonyíték talán most még csak lehetőség, de később elvárás lesz belőle: a hivatkozás pontosan erről szól majd az egyetemen. Éppen ezért jobb, ha minél hamarabb hozzászoksz, hogyan teheted érdekesebbé a munkád adatok vagy idézetek felhasználásával.

Az ilyen technikák nem csak felkeltik a figyelmet, de sokkal hitelesebb benyomást keltenek az olvasóban, hiszen így alátámasztod a gondolataid és nem csak saját véleményedre hagyatkozol.

Előfordulhat, hogy az esszé nem otthoni feladat, és neked nem áll rendelkezésedre források széles választéka. Azonban ebben az esetben sem szabad megfeledkezni a hitelesítésről: neveket, évszámokat vagy városokat saját ismereteid alapján is beilleszthetsz az írásodba. Ez lesz a feladatod az érettségin is, és ugyan töriatlaszt biztosan használhatsz majd, legjobb, ha már most elkezded gyakorolni, hogyan tudod természetesen beszúrni az írásba a kötelező adatokat.

A sort sokáig lehetne még folytatni olyan dolgokkal, mint hogy haladj vázlat mentén, végig maradj a megadott stílusban, használj megfelelő kötőszavakat, vagy sose felejtsd el ellenőrizni, hogy amit írtál, az nyelvtan vagy helyesírás szempontjából biztosan helyes. Azonban ezekre a dolgokra akkor tudsz igazán odafigyelni, ha már van egy tartalmas és koherens szöveged, amivel bátran tudsz dolgozni, ennek a titka pedig a fenti öt pontban rejlik.

A mestert gyakorlat teszi, az írót pedig az írás, szóval ne csüggedj, ha nem minden sikerül úgy elsőre, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Pláne, hogy a kreativitás sokszor az egyik legnagyobb előny, tehát ha úgy nézzük, a nagykönyvet mi magunk írjuk. 😉